Makroelemeknek nevezzük azokat az elemeket, ásványalkotókat, amelyekből viszonylag nagy mennyiségben van szüksége a szervezetnek. A galambok vonatkozásában leginkább a kalcium, a foszfor és a magnézium hiánya, illetve túladagolása szokott problémákat okozni.
Kalcium
Az alkáliföldfémekhez tartozó elem. A galambtartás hétköznapi gyakorlatában takarmánymész (kalcium-karbonát), kagylóhéj, csontliszt stb. formájában találkozunk vele. Élettani szerepe kiterjedt, a szervezetnek nagy mennyiségben van rá szüksége. Fontos szerepet tölt be a csontképzésben és a tojáshéjképzésben, a galambok kalciumszükséglete ezért növendék korban, valamint a tojásrakás idején nagyobb az átlagosnál. Szerepet játszik az idegi működésben; a szív-, a váz- és a simaizmok normális működéséhez is elengedhetetlen.
Hiánya növendék korban csontosodási zavarokban, a csontok puhaságában, deformálódásában jelentkezik. Felnőttkori hiánya a repülési teljesítmény lanyhulásában, lágy héjú tojások rakásában, súlyosabb esetben a tojások számának csökkenésében nyilvánul meg. Elégtelen bevitele esetén fokozódik a gyulladásra való hajlam, illetve véralvadási zavarok is jelentkezhetnek.
A galamboknak folyamatos kalciumbevitelre van szükségük. Ez a különböző ásványianyag-keverékekkel megtörténik, figyelni kell azonban arra, hogy D-vitamin hiányában a bélből a kalcium felszívódása zavart szenved, ezért különösen a fényszegény téli és kora tavaszi hónapokban a mésztartalmú készítményekkel egyidőben D-vitamint tartalmazó vitaminkeverék itatása is szükséges.
Magnézium
A szintén alkáliföldfémekhez tartozó magnéziumnak – a kalciumhoz hasonlóan – fontos szerepe van a normális csontosodási folyamatokban és az idegrendszer működésében. Az immunrendszer magas szinten tartásához is elengedhetetlen.
Hiányában elsősorban csontosodási zavarok, ingerületátviteli problémák jelentkezhetnek. A szervezet teljesítménye csökken, illetve nő a daganatképződésre való hajlam.
Hétköznapi vegyülete a keserűsó. Ez szájon át adva hashajtó hatású, kisebb mennyiségekben alkalmazva pedig étvágyfokozásra használható.
A magnézium hiánya ritkán szokott kialakulni, de hosszan tartó stressz, erős megterhelés esetén szükség lehet a pótlólagos kiegészítésre.
Foszfor
Szabad formáiban erősen mérgező elem, vegyületei azonban nélkülözhetetlenek az élő szervezet működéséhez. Így szükséges a csontok, a tollak kialakulásához, az idegsejtek normális működéséhez, illetve igen jelentős szerepe van a sejtosztódásban, így a szaporodásbiológiában is.
Hiányában zavart szenved a csontváz kialakulása és a tollazat képzése, idegi zavarok is jelentkezhetnek. A krónikus foszforhiány fejlődésben való lemaradást, senyvességet okoz. Elégtelen
foszforellátottság mellett ne számítsunk jó szaporodási mutatókra!
A szervezet igénye a foszfor iránt a növendék korban, illetve a szaporodási időszakban a legnagyobb. A foszfor fokozott bevitelére lehet szükség a betegségek utáni lábadozási időszakban (ez különösen B12 vitaminnal együtt hasznos).
Túladagolás
Valamely makroelem túladagolása nem önmagában okoz kárt, mivel a túlzott mennyiségben adagolt elem nem szívódik fel a bélből, hanem egyszerűen kiürül a szervezetből. (Ez természetesen csak a szájon át való adagolásra vonatkozik. Ha injekciós készítményben adagoljuk túl valamelyik makroelemet, súlyos anyagforgalmi betegséget, sőt, gyors elhullást is okozhatunk.) A túladagolt makroelem úgy okoz kárt, hogy fölös mennyisége meggátolja más elemek felszívódását, miáltal azok hiánybetegségei alakulhatnak ki. Így például a túlzott mennyiségben adott kalcium megzavarhatja mind a magnézium, mind a foszfor bélből való felszívódását, illetve ezen elemeknek a szervezet anyagcseréjében való egészséges arányú részvételét.
Itt is felhívjuk rá a figyelmet, hogy a kalcium (mész) tartalmú takarmánykiegészítők lekötnek és így hatástalanná tesznek bizonyos antibiotikumokat (tetraciklin-származékok, gentamicin), így együttadásukat ezekkel a szerekkel kerülni kell!
